Sörfajták

2013.01.20 01:00

A sör négy alapnyagból készül ez a maláta, a komló, a víz és a sörélesztő, mégis előállításuk, elkészítésük alapján igen változatosak. Így elkészítési technológiájuk alapján az alábbiakat ismerhetjük meg:

- Spontán erjesztésű sörök (Lambic/Lambiek)
    Faro
    Gueuze (gueza)

- Felső erjesztésű sörök (Ale)
    Bitter Ale
    Brown Ale
    India Pale Ale
    Belga erős Ale
    Strong Ale vagy Old English Ale
    Mild
    Stout
    Oatmeel Stout
    Sweet Stout
    Milk Stout
    Imperial Stout
    Porter
    Barley Wine
    Saison vagy Sezones
    Scotch Ale, Scotish Ale, Wee Heavy
    Trappist

- Alsó erjesztésű sörök (Lager)
    Pils, Pilsner vagy Pilsener
    Bock vagy Bok
    Dry Beer
    Helles
    Schwarzbier
    Kellerbier
    Marzen vagy Oktoberfest

- Hibrid, különleges eljárással készülő sörök
    Búzasörök (Weizen, Weissbier vagy Wheat)
    Wit vagy White
    Alt vagy Altbier
    Kölsch
    Gőzsör (Steam Beer vagy Dampfbier)
    Smoked Beer vagy Rauchbier
    Seasonal, Winter, Christmas Beer

- Alkoholmentes sörök

 

Spontán erjesztésű sörök (Lamic / Lambiek)

A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a Lambic. Ez a fajta a XV. században született, Belgiumban, Lembek faluról kapta a nevét, itt készítették először. Száraz, mondhatni nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes sörfajta, amelyet ömagában, de sokszor ízesítve is fogyasztanak, így különböző alfajtái jöttek létre. Ezek a Faro,  (cukrozott és kevert), a Kriek, (meggyes), a Framboise (málnás) és a Geuze (különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke). Ízesítik még őszibarackkal és feketeribizlivel is.

Faro

Különleges, ritka sör, markáns édes-savanyú, gyümölcsös ízzel, melynek viszonylag alacsony az alkoholtartalma (2-5%). Cukorral, melasszal vagy karamellel édesí­tik, szí­ne általában az aranytól a halvány borostyánig terjed. Gyakran pasztörizálják, hogy elkerüljék a hozzáadott édesítők erjedését.

Gueuze (vagy geuze)

Szintén egy különleges sörtípus. Nem más, mint az új és a régi Lambic Ale-k keveréke. Szí­nben az aranytól a borostyánig terjed, í­zében fanyar némi édeskés beütéssel. Sok változata létezik attól függően, hogy a két Lambic Ale milyen arányban található meg benne. A második erjedés a palackban történik, mint a pezsgőnél, ezért erősen szénsavas.

 

Felső erjesztésű sörök (Ale)

Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. Felső erjesztéssel készül az édeskés, testes, "fekete" Stout, és a sötét színű, kissé csokira emlékeztető ízű Porter is, amely a téli hónapok itala.

Bitter Ale

Avagy keserű ale, mely Nagy-Brittaniából származik. Kesernyés í­zű, alacsony alkoholtartalmú, üdí­tő hatású sör. Eredete egészen a gyarmati időkig nyúlik vissza, amikor a hosszú tengeri utazásokra erősen komlózott söröket főztek, amelyek hosszú ideig elálltak. Szí­nük a vörösréztől a bronzon keresztül egészen a rubinig terjed. Minden kétséget kizáróan az egyik legáltalánosabb Ale Nagy-Britanniában. Több fajtájuk ismeretes, ide tartozik többek között az ESB (Extra Special Bitter) és a Special Bitter is.

Brown Ale

Tradi­cionális észak-angliai barna ale, mely elsősorban az angol bányavidékek közkedvelt söre. erősen malátaí  ­zű, testes, karakteres, viszonylag alacsony alkoholtartalmú (4-5%) ital, ideális az ottani csípős időjárás mellett. Színe a vöröstől a kávé barnáig terjed.

India Pale Ale (IPA)

Tradicionális angol sör, történetéről a neve árulkodik. A Brit birodalom koronagyarmata India volt. Az ottaniaknak főzték ezt az Ale-t, méghozzá úgy, hogy a hosszú tengeri szállítást, klí­maváltozást kibí­rja. Jellemzője a magas komlótartalom, a keserű í­z és a testesség. Szí­ne a mézaranytól a rozsdavörösig, bronzig terjed.

Pale Ale

A XVIII. századi Angliából származik, gyakorlatilag megegyezik a Bitter-el. Általánosan elfogadott, hogy a palackozott Bitter-t nevezik Pale Ale-nek. A világos Pale Ale szí­ne változatos, az egészen világostól a rozsdáig, sötét borostyánig terjed. Ízük általában könnyed, édes, hiányzik belőlük a komló keserűje.

Belga erős ale

A belgiumi Moortgat sörfőzdéből származó erős, világos, fehér Ale, a Duvel egy tipikus példája. Különlegessége a három szintes erjesztés (melegerjesztés, hidegérlelés, utóerjesztés palackban), valamint a felhasznált különböző élesztők. Jellemzően szűretlen sörök, alkoholtartalmuk a belga sörök között is kissé magasak, 8%-12%. Ennek a sörnek az elkészítéséhez komlótól és különböző fűszereket is, úgy mint koriander, keserű narancs héja, curacao, kakukkfű is használnak.

Strong Ale/Old English Ale

Rendkí­vül erős, testes felsőerjesztésű Ale. Szí­nben a világos borostyántól a sárgásbarnáig, illatban a mandulától a krémes, édesig terjed. Általában keserű, de nem túl komlós.

Mild

Angol Ale, alacsony, 4% körüli alkoholtartalommal. Jellemzőjük a felhasznált kevés komló. Szí­nük változatos, az egészen világos aranytól a bronzig terjed.

Stout

Angol/í­r eredetű Ale, mely rendkí­vül széles skáláját öleli fel a testes, sötét felsőerjesztésű söröknek. A Porternél erősebb, friss ital, í­zben a száraztól a bársonyoson, pörköltön keresztül egészen az édesig, krémesig, csokisig terjed. Altípusai az Oatmeal, Cream, Dry, Sweet és Imperial Stout.

Oatmeal Stout

Zabdarából készülő selymes Stout.

Sweet Stout

Alacsony alkoholtartalmú (3-4%) édes Stout, melyhez cukrot adnak az elkészítése során.

Milk Stout

A Sweet Stout (édes Stout) egy fajtája, amely tejcukor hozzáadásával készül. Kifejezetten édes sör, mivel a laktózt az élesztő nem erjeszti meg. Gyakran ajánlják a szoptatós anyáknak tápsörként is.

Imperial Stout

Erős angol Ale, alkoholfoka 6-8% közötti, szí­ne sötét, gyakran fekete. Íze pörkölt, alkohol, kávé és keserű csokoládé aromájával vegyí­tve.

Porter

A Stout egy változata ez a felsőerjesztésű Ale. Szí­nvilága a sötét borostyántól a rézvörösön keresztül egészen fekete kávéig terjed vörös beütéssel. Az egyik legzamatosabb, legjobban élvezhető Ale, í­ze édes, pörkölt aromával, mely felelevení­ti az étcsokoládét, a kávébabot és még a sült almát is. Kifejezetten a hidegebb hónapok itala, sosem szabad hűtve fogyasztani.

Barley Wine

Árpabor. Már a neve is sokat elárul erről az igen erős Ale-ről. Alkoholfokukban (8-10%) közel állnak a borokhoz. Szí­nük az aranytól egészen a csokoládé-barnáig terjed, aromájuk igen karakteres, édes. Érlelési idejük hosszú, akárcsak az eltarthatóságuk, amely 10-15 év is lehet.

Saison/Sezones

Jellegzetes belga sörfajta. Felsőerjesztésű, az utóerjedés a palackban történik. Egyik jellemzője a különböző fűszerek, gyógynövények használata.

Scotch Ale/Scottish Ale/Wee Heavy

Az egyetlen sörtípus, melyet a Skót whisky-hez hasonlí­t. Erősen malátázott, testes sör, sötét-borostyán és vörösesbarna szí­nvilággal. Jellegzetes í­zét és szí­nét az erősen pörkölt árpamalátának köszönheti.

Trappist

Ezek a sörök a Trappista kolostorokból származnak. Erős, magas alkoholtartalmú, téglavörös-mahagóni szí­nárnyalatúak. Különleges, gyümölcsös í­zük van, mely a speciális erjesztési módnak köszönhető. Alkoholtartalmuk 5-10% közötti. Az erősséget az Enkel, Dubbel és Tripel elnevezésekkel jelölik.

 

Alsó erjesztésű sörök (Lager)

Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsóerjesztésű sörök között. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. Valószínűleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bock-ká.
 

Pils, Pilsner, Pilsener

Pilseni sör 1842-ben született  a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom, és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta, és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, melyet 6 hetes érlelés követ.

Bock/Bok

Alsóerjesztésű német eredetű baksör. A XVI-XVII. században Németország első számú söre volt. Az eredeti Bock fő alapanyaga azóta is a müncheni maláta, melynek 1/3 része búza- és 2/3 rész árpamaláta. Ez utóbbi több fajta, pörkölt illetve kevésbé pörkölt szem keveréke. Hagyományosan a tavaszi hónapokban fogyasztott édesen malátás, és gazdag illatanyagú Lager sör, amelynek színe a fehértől a sötétbarnáig terjed, és alkoholtartalma általában magas, 6-8%. A sör csak enyhén kesernyés a kevés komló használat miatt. Több alfaja van, ilyen például a Bock erősebb, magasabb alkoholtartalmú és testesebb változata a Doppelbock, és az Eisbock fajta, amelyet úgy készítenek, hogy a sörben levő víz egy részét lefagyasztják, majd kiszűrik, hogy koncentráltabb ízt érjenek el.

Dry Beer

Az Egyesült Államok és Japán népszerű száraz söre. Rendkí­vül tiszta, semleges í­zű, tulajdonképpen teljesen jellegtelen Lager. Legjobb tulajdonsága, hogy oltja a szomjat.

Helles

Az igazi müncheni, bajor sör. Kifejezetten világos, 5% alkoholtartalmú Lager. A Pilsnél alacsonyabb a komló-, de magasabb a malátatartalma.

Schwarzbier

Alsóerjesztésű, különösen sötét sörfajta, mely elsősorban Németországban és Japánban közkedvelt. Ízére a pörkölt maláta dominanciája jellemző, étcsokoládés beütéssel. Alkoholtartalmuk 5%.

Kellerbier

Szűretlen német lager sör, amit a sörfőzdék csapjaiban, pincéiben csapolnak. Ízük erősen komlós.

Marzen/Oktoberfest

Neve a márciusra utal, ez volt az a hónap, amikor még sört lehetett főzni, melyet a nyár folyamán hideg barlangokban, pincékben tároltak. Amikor szeptember végén az új sört elkezdték főzni, a megmaradt márciusi söröket fesztiválokon fogyasztották el, így alakulhatott ki a müncheni Oktoberfest is. Közepesen testes, csábí­tóan édes-malátás í­zű sörök. Színviláguk a narancsostól a vörösrézig terjed, alkoholtartalmuk minimum 5%, de inkább magasabb.

 

Hibrid, különleges eljárással készülő sörök

Búzasör (Weizen / Weissbier / Wheat)

Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó- és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felsőerjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsóerjesztésű élesztőt is adnak hozzá. Emellett erjedés közben spontán tejsavas erjedés is történik. Ez a sör eredetileg német típus, amelynek észak-német, és dél-német változata is ismert, mára azonban már máshol is elterjedt. Nagy múltra tekint vissza, hiszen valószínűleg a bajor kolostorokban jóval előbb készítettek búzasört, mint árpasört, csak akkor még nem elegyítették a két gabona malátáját. Ma már ez a sör nem feltétlenül tisztán búzából, hanem minimum 50% búzamalátából és 50% árpamalátából készül, természetesen víz, komló és élesztő hozzáadásával. Ízesítőanyagokat nem tartalmaz. Fanyar, száraz sör, amelynek színe a világossárgától a sötét sárgáig terjed. Van szűrt, és szűretlen változata is, a szűretlent Hefe Weizennek, a szűrt változatot Kristall Weizennek hívják. A búzasörbe hagyományosan semmit nem szabad beletenni! Régen citromszelettel vették el a gyártáshibából eredö mellékízt, de mára a gyártás tökéletesedett és a közhiedelemmel ellentétben NEM VALÓ CITROM semelyik búzasörbe! Régiótól függően viszont szokták keverni pl. kólával, fantával, stb.

Wit/White

Belga fehérsör (búzasör). Főzésükhöz a malátán, komlón, vízen és élesztőn kí­vül felhasználhatnak még zabot, különböző fűszereket (pl. koriander) valamint kűraszó narancshéjat.

Alt / Altbier

Szintén német születésű és felsőerjesztésű sör, ám több héten keresztül, igen alacsony hőmérsékleten tárolják, akárcsak az alsó erjesztésű fajtákat. Ez a sör az észak-német városok sajátja, leghíresebb a düsseldorfi Alt sör. Bronz vagy sötét réz színű, csípősen kesernyés és enyhén fanyar ízű sörfajta, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Mivel a tárolása is alacsony hőmérsékleten történik, kissé lehűtve fogyasszuk, thumbler pohárban.

Kölsch

Kölsch is német eredetű, és az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felső erjesztésű söröktől. Kölschnek kizárólag azokat a söröket nevezik, amelyek Kölnben vagy a város közvetlen környékén működő 24 sörgyár valamelyikében készültek. Ez a sör nagyon világos aranyszínű, illatos fajta, amelynek lágy, gyümölcsös, enyhén malátás íz aromája, és kb. 5%-os alkoholtartalma van. Fogyasztása is jellegzetes: szülővárosában két deciliteres pohárban, füles tálcán szolgálják fel. Legjobb akkor, ha 6-8°C-os hőmérsékleten fogyasztjuk.

Gőzsör (Steam Beer/Dampfbier)

Steam Beer (Gőzsör), amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felsőerjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten, azaz közel szobahőmérsékleten (16-21°C) erjesztenek. A gőzsör az USA-ból származik. A magas hőmérsékletű erjesztés oka az, hogy kialakulásakor a születő Amerikai Egyesült Államokban még nem lehetett hűtőberendezéshez, vagy jéghez jutni, ezért csak így tudták megoldani a készítést. A gőz elnevezés a XIX.sz-i készítési technikára utal, amelyet egyes fajtáknál, pl. az Anchor Steam Beer készítésénél ma is az eredeti módszerek szerint végeznek. A gőzsör az aranysárgától a borostyánszínűig terjedő, lágy aromájú sörfajta, melynek alkoholtartalma 4-5%. Fogyasztása 4-6°C hőmérsékleten, egyenes vonalú sörös pohárból vagy füles korsóból történik.

Smoked Beer / Rauchbier

Ezek a füstölt sörök egyaránt lehetnek Ale-ek és Lager-ek is. Füstös aromájukat, í­züket a kemencében szárí­tott árpamalátától kapják. A Németországi Bambergben a serfőzők bükkfát használnak a kemencék tüzeléséhez, mí­g Amerikában inkább a hikori-, alma-, éger- és juharfa a jellemzőbb. Ritkán, de néhány esetben tőzeglángot is használnak.

Seasonal / Winter / Christmas Beers

Speciális, szezonális sörök, mely meghatározott alkalmakkor kerülnek forgalomba. Általában jellemző rájuk a speciális fűszerek használata úgymint: szerecsendió, gyömbér, fahéj, koriander.

 

Alkoholmentes sörök

A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes söröket viszont 6 százalékos sörléből készitik. Teljesen alkoholmentes sör nem létezik. Mindegyiknek van minimális alkohol tartalma, de 0,5%-ig tekinthetjük a söröket alkoholmentesnek, mert ezek nagyobb mennyiségben történő fogyasztása esetén sem jelentkeznek az alkohol hatásai.

A téma iránt érdeklődőknek javaslom a SörPont Blog ide vonatkozó a Lagersör című bejegyzését.

Forrás: Wikipédia

 

Vissza